Erdély
Nyárszói festett bőlcsö
Erdély története
Erdély történetét így írja le egy, a népiskolák számára készült „Világ és Földismeret” c. tankönyv, melyet1861-es évben nyomtattak Sárospatakon:
"Erdélyországot, e tündér kertet, a honfoglaló magyarok egyik vezére, Töhötöm hódítá meg, kinek az örökségül jutott. Utódai közül azonban Gyula, felkelvén Szent István ellen, legyőzetett, s Erdély Magyarországhoz csatoltatott 1002. évben, s ettől fogva Vajdák kormányozzák a Mohácsi vészig (1526), midőn újra elszakadt az anyaországtól és önálló fejedelemség volt 1690-ig. Ekkor Apafi Mihály, Erdély utolsó önálló fejedelme meghalván, Erdély ismét visszakerült a magyar koronához, de különvált kormányzattal, s ilyen alakban állt fenn 1848-ig, midőn a teljes egyesülés megtörtént és királyi szentitést nyert.”
Erdélyt magyarok, székelyek, és szászok földjére osztja a könyv.
A magyarok földjén levő megyék: Hunyad megye, Alsó-Fejér megye, Felső-Fejér megye, Küküllő megye, Torda megye, Kolozs megye, Doboka megye, Belső- Szolnok megye, és egy vidék; Fogaras vidéke.
A székelyek földjén székek vannak, melyek: Maros szék, Udvarhely szék, Csik szék, Három szék, Aranyos szék.
A szászok földjén 9 széket sorol fel a könyv:
Szeben szék, Szerdahely szék, Szászsebes szék, Szászváros szék, Ujegyház szék, Nagy Sink szék, Kőhalom szék, Segesvár szék, Meggyes szék, és Brassó vidéke vagy Bárcsság, Beszterce vidéke.
Versben pedig Erdélyt így írja le a könyv:
A keleti hegyes földet foglalá el
Erdélyben a vitéz hadra termett székely,
És lakik öt székben ilyenforma renddel:
Háromszék délre van Kezdi-Vásárhellyel,
Keletre a bérces Csikszék, Gyergyó, Kaszon,
Hol borszék, a híres savanyúvíz vagyon,
Udvarhelyszéket a Küküllő futja át.
Homoród-Almásnak megnézd itt barlangját,
Marosszék földein bort és dohányt termeszt,
Aranyos széket a belvidéken keresd.
XXXXXXXXXX
Erdélyben délfelé lakik a szász nemzet,
Bírván kilenc széket, s két derék vidéket;
Az egész Szászságnak fővárosa Szeben,
De népesebb Brassó, s gazdagabb kincsekben.
